Felmérései után a kaliforniai peszticideket engedélyező hatóság 11 vadvédelmet érintő vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy a puma, vörös hiúz és a már védett státuszú halásznyest állomány 85%-ból véralvadásgátló rágcsálóirtók mutathatók ki. A halásznyest kritikus állománycsökkenéséért, amely védett státuszba sorolta éppen ezeket a véralvadásgátlókat teszik felelőssé.

Mezőgazdasági területeken, de a házunk körül is védekezünk a rágcsálók ellen, ehhez a vegyigyárak a különféle véralvadásgátlókat kínálnak. Ilyenek az Egyesült Államokban a brodifacoum, a bromadiolone, a difenacoum és a difethialone, amelyek a második generációs véralvadásgátlókhoz sorolhatók. A problémát látva 2014-ben a fenti négy hatóanyag használatát jelentősen megszigorították, de ebbe a rendelkezésbe sajnálatos módon nem kerültek be az első generációs véralvadásgátlók (warfarin, chlorophacinone és diphacinone).
A legjelentősebb probléma a brodifacoum hatóanyaggal volt, amely az elhullott állatok 80-100%-ból kimutatható volt. Ennek a hatóanyagnak a májban való lebomlási félideje (DT50) 4-12 hónap, vagyis rendkívül hosszú ideig hat az egyszeri mérgeződés után. Ez ragadozóknál a mérgezett préda elfogyasztásával teljesül. A hasonló bomlási paraméterű bromadiolone hatóanyagot az elhullott állatok 60-80%-ban mutatták ki. A difenthialone (DT50: 4 hónap) hatóanyagot az elhullott állatok 30-60%-ban találták. A difenacoum csak az elhult állatok 5-10%-ban fordult elő (DT50: 4 hónap). Ez utóbbi kettő esetében a jelentős eltérések a felhasználás mennyiségére vezethetők vissza. Pillanatnyilag a diphacinon (~108 kg/2017) és a bromadiolone (~50 kg/2016) a legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyagok az Egyesült Államokban. A brodifacoum (5 kg/2017) alacsony felhasználási adatok mellett is a legjelentősebb vadvédelmi problémát okozza. 0,27 mg/kg az LD50 értéke patkányon vagyis igen kismennyiségben kell kijuttatni.

Az elsőgenerációs véralvadásgátlók májban való lebomlása sokkal gyorsabb (DT50: 2-26 nap). Ennek ellenére az elhullott állatok 5-50%-ban mutatták ki ezeket is. A kaliforniai elemzés szerint a második generációs véralvadásgátlók túlságosan magas rizikót jelentenek a vadállományra, s közülük a brodifacoum kiemelkedő. Mindezen nem változtatott lényegesen a 2014-es felhasználási szigorítás. Az ökotoxikológiai felülvizsgálat tehát elkerülhetetlen. Mindezt tetézi a kezelt területen élő hat év alatti gyerekek veszélyeztetettsége

A pumának a szarvasfélék a fő zsákmányállatai, de a nyúl, sőt a kis rágcsálók is az étrendjén szerepelnek. A vörös hiúz fő tápláléka a nyúlfélék, de kis rágcsálókkal is beéri. Az észak-amerikában élő halásznyest tápláléka kifejezetten kis rágcsálókra (egéralkatúak) épül, vagyis a nevével ellentétben nem halászik. A véralvadásgátlók tehát a célzott prédaállaton át érintik a teljes táplálékláncot. A hatás a felhasznált mennyiség és a lebomlás időtartama szerint változó.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2014-es ülésén valamennyi véralvadásgátló rágcsálóirtót súlyos kritikával illette.

Hazánkban a városi patkányirtásban; mezőgazdaságban a mezeipocok-irtásban való felhasználásuk jelentős. A véralvadásgátlók mellékhatásait illetően nálunk hüllők közül a siklók; madarak közül az ölyvek (pl. egerészölyv), kányák (pl. barna kánya, vörös kánya), vércsék (pl. vörös vércse) és baglyok (pl. fülesbagoly, macskabagoly, gyöngybagoly); emlősök közül a menyét, nyest, borz, róka és aranysakál, de lakott terület közelségében a macska és kutya is érintett lehet.

A véralvadásgátlók (bromadiolone, chlorophacinone és coumatetralyl) ’egészségyügyi’ rágcsálóirtásra egér és patkány ellen engedélyezett. Patkányirtásra etetőládás felhasználás van gyakorlatban. 2016-ban hazánkban Procum-B néven brodifacoum-tartalmú patkány- és egérirtó csalétek is kapható volt.
A készítmény engedély nélküli szántóföldi kiszórása 2015 tavaszán, Orosháza körzetében 50-100 őz pusztulását okozta. Nyulak és fácánok, de ragadozó madarak is pusztultak. A városi patkányirtásban helyét a bromadiolone vette át, ami alig kedvezőbb tulajdonságú, mint elődje.

A chlorophacinone hatóanyagú Redentin 75 RB alkalmazására 2008. január 31-ig volt mezei pocok elleni védekezésre felhasználási engedélye hazánkban. Előzménye, hogy 2007. június 21-én az Európai Unió a hatóanyag re-regisztrációja után nem vette pozitív listára, ami után nem használható fel az Európai Unió tagországaiban. A NÉBIH 2009-től (tehát az Európai Uniós tiltás után azonnal) kiadott szükséghelyzeti engedélyekkel a chlorophacinone véralvadásgátlóból 2016-ig 4.300 tonna Redentin 75 RB csalétket engedett a Reanal számára forgalomba hozni. 2017-2018-ban a NÉBIH további szükséghelyzeti engedélyeket adott ki a Redentin 75 RB felhasználásra, miközben hazánkban a chlorophacinone véralvadásgátló használata 11 éve nem engedélyezett .

Több mint elképesztő a kérdéshez való hozzáállás, a megoldatlanság, amivel úgy tűnik a hazai szervezet (mezőgazdasági tárca) nem kezd semmit.
A véralvadásgátlók rendszeres szükséghelyzeti használata talán a legnagyobb, a vadállományt súlyosan érintő hazardírozás, amely világosan mutatja a természetvédelem hazai hatástalanságát. A mezőgazdasági érvekkel szemben a tárcán belül a természetvédelem semmilyen érdekérvényesítő képességgel nem rendelkezik, sőt talán azt is mondhatjuk, hogy a hazai környezet- és természetvédelem mára virtualizálódott.

Darvas Béla ökotoxikológus professzor írásának alapja a Center for Biological Diversity cikke: Rat poison found in 85 percent of tested Mountain Lions, Bobcats, Fishers – Poisonings prompt California to reassess super-toxic rodenticides