- VadászApp
- Trófea Híradó
- Terítéken Dél-Bácska királya
„Nincs szebb a szeptemberi magyar bükkösnél, és a benne orgonáló szarvasbikánál.” Csaknem száz éve már, hogy Széchenyi Zsigmond papírra vetette vallomását: és a megállapítás ma is időtálló, változatlanul igaz. Augusztusban már nehezen telnek a napok, aztán fordul a naptár, és szeptember 1-én a szerencsések elindulhatnak bikájuk felé.
Szeptember 3.-án hatan szállásoltunk be a Vaskúti vadászházba, megalakítva kis szarvasvadász táborunkat. Közepes volt a bőgés, jóllehet a közeli Karapancsáról az egyik reggel azt jelentették, tizenhárom bika is bőgött nem messze a világhírű kastély mögött. Hamisítatlan hangulatokat kaptunk, hármunknak sikerült is agancsot markolni, hármunknak, köztük nekem nem. Olyan élményben volt viszont részünk, ami a sikerteleneket is kárpótolta: terítéken láthattuk a Dél-Bácska idei valószínűleg legmutatósabb szarvasbikáját! Egy páratlan 26-os kb. 11 kiló becsült súlyú, 10-11 éves bika káprázatos agancsát.
Igazi, bőgésre jellemző „meglepetés” bika volt. Senki sem ismerte, senki sem emelhette föl előző évi hullajtott agancsát, nem lehetett rá felkészülni. Sokan mondják, van amikor a vad indul el a vadász felé… Így volt ez most is. Természetesen a vadászmester tudta a nyomokból, hogy nem esélytelen a les, de ennél többet ő sem sejtett. Szeptember 6.-án este, úgy negyed 8 tájban nem akart hinni a szemének: „Mintha egy bokor indult volna el felém…” mesélte később. Egy teheneit a kukoricában hagyó magányos bika ügetett a táblával párhuzamosan, egyenesen feléjük, mintha mágnes húzta volna oda. Halkan súgta a siker előtt álló vadásznak: „Készülj a lövésre, ne is használd a keresőt, majd lőtávolban megállítom.” Ezután Szabadszállási Mihály, kecskeméti vadász elengedte a golyót és a mit sem sejtők nyugalmával terítékre hozta a terület eddigi királyát. Valószínűleg élete legjobb bikáját. Az elejtés helye a Vaskúti „Kossuth” vadásztársaság Erdősávok pagonya, a kísérő Feke Zsolt vadászmester.
Forrás: Nimrod
