Egy új vizsgálat szerint mintegy hatszáz állatfajt soroltak be pontatlanul az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb és legátfogóbb globális leltárába, a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott és fenntartott Vörös listába.

Hiányosak a vonatkozó adatok

Több mint száz faj sodródott a kihalás szélére, amelyeket a szakemberek korábban valamilyen oknál fogva nem tudtak leltárba venni vagy helytelenül besorolták be őket.

Néhány állat azonban rögtön a veszélyeztetett fajok vörös listájának előkelő helyére ugrott, és emberi beavatkozás nélkül a kihalás fenyegeti őket. A kutatók most egy új, kifinomult statisztikai modelleken alapuló módszert dolgoztak ki azon fajok állapotfelméréséhez, amelyekre vonatkozóan hiányosak a rendelkezésre álló adatok.
A kihalás veszélyének kitett titokzatos fajok között találjuk a barna csíkos harist és a Föld legapróbb patásának tartott Williamson egérszarvast, valamint az örvös harkálypapagájt és az etióp csíkos egeret
– mondta Dr. Luca Santini, a Radboud Egyetem ökológusa, a kutatás vezetője. – Ez is azt jelzi, hogy sürgősen át kell értékelnünk a vörös listán található fajok jelenlegi állapotát.

Öt kategóriába sorolták a fajokat

A vörös listán azon fajokat szerepeltetik, melyek vagy már ki is pusztultak, vagy a kipusztulás felé sodródnak, veszélyeztettségük révén ezek azok a fajok melyek védelme érdekében a természetvédelemnek teendői vannak.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listája egy szigorú szabályok szerint végzett értékelési folyamat eredményeképpen mutatja meg minden faj esetében, hogy mekkora a kipusztulásuk kockázata.
Az értékeléseket önkéntes kutatók végzik, akik figyelembe veszik többek között az adott faj ismert populációját és eloszlását, majd öt kategóriába sorolják őket: nem fenyegetett, mérsékelten fenyegetett, sebezhető, veszélyeztetett és súlyosan veszélyeztetett.
Bár ez a folyamat rendkívül fontos a természetvédelem szempontjából, a szakértőknek gyakran korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a meghatározott kritériumokat alkalmazni tudják arra a több mint 90 ezer fajra, amelyek jelenleg a vörös listán szerepelnek
– magyarázta dr. Santini. – A kapott adatok sajnos gyakran silány minőségűek, elavultak vagy pontatlanok. A nagyon távoli területeken élő fajokat sem vizsgálták megfelelően, és ez vezethetett a fajok gyakran téves osztályozásához, miközben az is előfordulhat, hogy egy faj egyáltalán nem került fel a listára.

Számtalan hatás éri az élővilágot

Dr. Santini vezető kutatókkal együttműködve egy olyan, új stratégiát dolgozott ki, amely a listán szereplő madarakra és emlősökre vonatkozóan a korábbiakat kiegészítő adatokat is tartalmaz az átfogóbb eredmények érdekében. Ez magában foglalja az állatok utoljára ismert, természetes élőhelyére vonatkozó információkat, valamint azokat a tulajdonságokat, amelyek révén azok képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Az erdőirtástól kezdve az éghajlatváltozásig számtalan hatás éri az élővilágot, ami miatt egyre több fajt fenyegeti a kipusztulás veszélye – mondta dr. Santini. – Emellett pedig még mindig számos, javában ismeretlen állati és növényi királyság létezhet, és ezek nagyrészt ismeretlenek számunkra.
Hozzátette: remélik, hogy az új stratégia egyfajta „korai figyelmeztető rendszerként" is használható lesz, ráirányítva a figyelmet a veszélyben lévő fajokra. A hagyományos IUCN módszerek kiegészítésére szolgáló új eredményeket a Conservation Biology tudományos folyóiratban tették közzé.

Forrás: Vadászmester