Az agrártárca ismét elkészítette a magyar mezőgazdaságot bemutató, vaskos anyagát. A 2016-os évről szóló beszámolóban a vadgazdálkodás nem egész egy oldalt kapott.

Nagy István agrárminiszter a napokban benyújtotta a parlamentnek az agrárgazdaság 2016-os évéről készült jelentését. A 300 oldalnál is vaskosabb beszámoló előszavaz szerint: "Az első, 1997-ben elkészült beszámoló óta a jelentés fontos dokumentuma lett az agrárpolitikának és a szakmai köröknek, emellett a szakpolitikák megalapozásához is segítséget nyújt. Az ágazat szereplői ismerik és igénylik az elkészítését, széles társadalmi bázis számít évről évre a megjelenésre. Elkészítését országgyűlési határozat írja elő (42/2013. (V. 29.) OGY határozat), ami megfelelőképpen hangsúlyozza a beszámoló jelentőségét és megalapozza szakmapolitikai súlyát is.

Köszönettel tartozunk az Agrárjelentés elkészítésében minden évben jelentős szerepet vállaló intézményeknek, melyek a következők: az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH),- különösen a Mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály, a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményei, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Magyar Államkincstár. 2014. óta a minél szélesebb spektrumú és mélyebb elemzések elkészítése érdekében már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Belügyminisztérium, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) is részt vesz az anyag összeállításában, nekik is köszönet a sikeres együttműködésért.

Az agrárjelentés az előző év agrárgazdasági, agrártársadalmi folyamatairól ad számot, és veti össze azokat az azt megelőző év, illetve évek fő számaival, irányvonalaival. Az anyagban szereplő adatsorok a korábbi évek anyagaival így összehasonlíthatóak, az idősorok meghosszabbíthatóak."

Nagy István, agrárminiszter

Nem tudtuk nem észre venni, hogy az OMVK nem szerepel azon szervezetek felsorolásában, amelynek a tárca köszönetet mond az anyag elkészítésében nyújtott segítségért.

A jelentés természetesen a vadgazdálkodással is foglalkozik: a szektor azonban még egy egész oldalt sem kapott a több százból.

A szöveget változtatás nélkül közöljük:

"A nagyvadállomány becsült létszámában jelentős mértékű változások évek óta nem tapasztalhatók, az állomány körülbelül 600 ezer egyed környékén ingadozik. Az elmúlt évi, 2016-os tavaszi állománybecslés alapján mintegy 604 ezerre tehető a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó becsült állománya, mely a 2015-ös tavaszi állománybecsléshez képest mindössze 1%-os csökkenés. A dámszarvas és a muflon állománylétszáma 2016-ban stagnált, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó állományában pedig enyhe, néhány ezer darabos csökkenés volt látható.

Az apróvadállomány kedvezőtlen helyzete 2016-ban sem javult, sőt, további állománycsökkenés volt tapasztalható. Míg 2015-ben kismértékben növekedett a becsült állomány, addig 2016-ban újra csökkent. A mezei nyúl és a fácán becsült létszáma 2016-ban mintegy 995 ezer egyedre tehető, mely a 2015-ös becsléshez képest 9%-os csökkenés.

A nagyvadfajok terítéke 2016-ban 329 ezer darab volt, mely a 2015-ös értékekhez képest 2%- os növekedés. Ezzel párhuzamosan a lőtt vad értékesítés a nagyvadfajok esetében a korábbi 237 ezer darabról 244 ezer darabra, 10.075 tonnáról 10.366 tonnára emelkedett. Ugyanakkor a saját célú felhasználás csökkent, 83 ezer darabról 79 ezer darabra, 2.300 tonnáról 2.200 tonnára.

A mezei nyúlból és a fácánból 444 ezer darab került terítékre, mely 4%-kal kevesebb, mint 2015-ben. Esetükben mind az értékesítés, mind a saját célú felhasználás egyaránt csökkent. Az értékesített apróvad száma 104 ezerről 93 ezerre, míg a felhasználás 287 ezerről 269 ezerre esett vissza.

Az élő vad befogás és értékesítés nagyvad esetében stagnált, apróvad esetében a mezei nyúl és a fácán vonatkozásában viszont 71 ezer darabra emelkedett a korábbi 60 ezerről.

A vadfajok terítékének csekély mértékű növekedésével párhuzamosan a vadgazdálkodási ágazati árbevételek növekedtek, 21,6 milliárd forintról 22,7 milliárd forintra, ami több mint 1 milliárd forint ágazati bevétel növekedést jelentett a 2015-ös évhez képest. A mérleg szerinti eredmény 2016-ban 1,9 milliárd forint volt. A bevételek közül kiemelkedik a lőtt vadból származó bevétel, mely 2016-ban közel 900 ezer forinttal emelkedett az előző évihez képest. Szintén jelentős részét képezik a bevételnek a kül- és belföldi bérvadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek, melyek összesen 470 ezer forinttal voltak magasabbak 2016-ban, mint 2015- ben. Nőtt a kifizetett vadkár összege, a vadászatra jogosultak a korábbi évhez képest 225 millió forinttal több vadkárt fizettek."