Egy beteljesült álom, ötven év álma. Stohl András a kafferbivalyok nyomában, a vadászálmok földjén – így harangozta be a Fishing & Hunting tévécsatorna a színésszel készült műsort. A vasárnap este levetített útifilmet maga Stohl András narrálja, egyes szám első személyben mesél élményeiről.

A vadászat előtt célba lőtt Stohl, hogy vendéglátói lássák lőkészségét és megismerkedjen a fegyverrel © Fishing & Hunting

Így kell búcsúztatni a vadat

Bajdik Péter főtitkár elmondta, a magyar vadászati hagyományok szerint az elejtett vadnak a következő módon kell megadni a végtisztességet: a lövés helyére egy letört leveles ágat, sebtöretet tesz a vadász, hogy eltakarja az állat testén a lövedék nyomát. A vad szájába „utolsó falatként” olyan növényt tesz, amit az állat szívesen fogyasztott. A vadat körbeterítik leveles ágakkal, azaz felravatalozzák. Míg ez a teríték nem készült el, addig méltánytalan fényképezni a vadat. Végül a vadász egy gallyat tűz a kalapjára, ezzel jelzi az egységet az állattal.

Ötvenedik születésnapjára ajándékként a barátai dobták össze a dél-afrikai szafari tetemes költségét, a kalandra barátnője is elkísérte.

Stohlék egy minden kényelemmel ellátott vadásztáborban laktak, vendéglátóik a legapróbb részletekre is odafigyeltek, kényelmes, rózsaszirmokkal teleszórt szobákkal, finom ételekkel és italokkal, és a nevükkel hímzett ingekkel várták a társaságot.

Három lövéssel terítette le az állatot

Többnapos eredménytelen vadászat után elérkezett a nagy pillanat, Stohl elejtette élete első kafferbivalyát. A filmben így számolt be a cserkelés részleteiről: „Majd eljött a mi pillanatunk… Hat bivaly állt a bal oldalunkon.

Kérdeztem Andrét (a hivatásos kísérőt – a szerk.), melyiket lőhetem. A bal oldalit? Nem, a jobb oldalit lődd! Odalőttem. Elkezdtek szaladni a bivalyok. Az enyém lassult, lassult, majd eldőlt. Gondoltam magamban: ez nektek a bivalyvadászat? Első lövés, és a bivaly fekszik? De ekkor a párom kezdett el kiabálni mögöttem: áll föl a bivaly, áll föl a bivaly! Az, amelyiket halottnak hittünk.”

Elfelejtették kisípolni a trágár mondatokat

A film ezen a ponton a bivaly tényleges elejtését mutatta. Stohl háromszor lőtt az állatba, majd váratlanul kiszakadtak belőle az alábbi mondatok, amelyeket ki sem sípoltak a műsor készítői: „B… meg! Azt a k… életbe! Az Isten b… meg!” Közben puskáját a feje fölé emelve rázta, majd megölelte kísérőjét. Később néhány felvétel még készült az elejtett bivaly mellett, majd a kamera előtt koccintva, egy jókora szivarral a kezében köszöni meg kísérőjének az élményt.

Kiakadtak a hazai vadászok a színészre

A műsor után sok vadász a nemtetszését fejezte ki Stohl reakciója láttán, mondván: ez nem méltó egy igazi vadászemberhez. A Fishing & Hunting Facebook-oldalán is jó néhány hozzászóló ekézi a színészt.
Megkeresésünkre Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára elmondta: ő nem látta az ominózus műsort, így csupán általánosságban beszélhet az etikus vadászat szabályairól.

Kapott hideget, meleget

A Fishing & Hunting csatorna Facebook-oldalán a kommentelők többsége nyomdafestéket nem tűrő módon ekézi Stohlt, mások finomabban fogalmaznak.
– Szomorú, hogy visszakapta a vadászengedélyét és a fegyvereket. Ezt egy szegény ember biztos soha nem kapta volna meg – vélekedik egy kommentelő.
– Sohasem szerettem, mint vadászt. Más vadásztól még a vadászkését is bevonták volna – írja egy másik fórumozó.

Bajdik kiemelte: az elejtett vad felett kimutatni az örömöt nem etikus, még akkor sem, hogyha örömöt érez a vadász, annak mindenképpen sajnálattal kell vegyülnie.

– Tiszteletet kell mutatni az elejtett vad iránt, hiszen nem a mészárosai vagyunk, hanem az elejtői. Büszkeséget természetesen minden vadász érez, amiért sikerült kijátszania a vad érzékszerveit, azonban aki nem sajnálja az elejtett állatot, az nem is becsüli – szögezte le a főtitkár.