Dr. Kovács Antal, a tatabányai Szent Borbála kórház bőrgyógyász főorvosa naponta találkozik rendelésein néhány friss kullancscsípéssel. Ez az enyhe télnek is köszönhető, ugyanis csak a komoly, több napig tartó mínuszok pusztítják el őket.

Ráadásul, egyes becslések szerint hazánkban minden második kullancs a Lyme-kór baktériumával fertőzött, de vizsgálat, amely ezt a túlzó adatot statisztikailag is igazolná, nincs. Viszont a kullancsokat illetően alkalmas félelemkeltésére.

– A betegek 30-40 százaléka úgy találkozik a kullanccsal, hogy a csípést észre sem veszi, hiszen a Borrelia fertőzés akár spontán gyógyul. Ellenben van egy másik 10 százalék is, akiknél a betegség nem prognosztizálható módon, súlyos idült kórformába, krónikus borreliosisba mehet át. A kullanccsal erősen fertőzött területeken a lakosság 12-30 százaléka találkozik életében kullanccsal. Különösen veszélyeztetettek az erdei munkások és a természetjárók. Ma már a városok ligeteiben, kertjeinkben, játszótereinken is jelen vannak a rovarok. Zala-megyétől a Dunántúli középhegységen keresztül a Bükk, a Zempléni hegység vonulatain át egészen Borsod megyéig az erdők erősen kullancsfertőzöttek.

A Lyme betegség kórokozója Borrelia spirochéták közé tartozik: vékony dugóhúzó alakú, igen élénken tekergő baktérium, amely háromszor-négyszer hosszabb a vörösvérsejteknél, és kétszer olyan hosszú, mint a fehérvérsejt. 1982-óta ismerjük. A kullancsoknak három aktív, mozgásra képes fejlődési alakjuk van: a lárva, a nimfa és az kifejlett imágó (nőstény vagy hím érett, adult formája). Mindhárom stádiumnak vért kell szívnia élete folyamán ahhoz, hogy továbbfejlődhessen. Három vektoros atkatípusú csáprágó, melynek minden fejlődési stádiumában más-más állat vérét kell szívnia, hogy a fejlődésben továbbléphessen, de minden fejlődési fokozat áldozatai között ott van az ember. Életciklusa éveket vesz igénybe.

– A fertőzött nőstény kullancsok 98 százaléka a Lyme-kórt okozó borreliák hazánkban előforduló mintegy 20 változatából valamelyiket hordozza, ezért ma minden a Lyme borreliosis tüneteit mutató beteget fertőzöttként gyógykezelésbe veszünk. A spirochéta alakú Borreliosison kívül a fertőzött kullancsok 2 százaléka más betegségeket is terjeszthetnek, köztük a Lyme betegségnél százszor ritkább vírusos agyvelő-gyulladást is. Ez sem halálos betegség, arbovírus okozza, vakcina is van ellene, de testi tünetei súlyosak is lehetnek. Az oltást azonban néhány évente ismételni kell. Gyógyítható, mint ahogy a korai Lyme borreliosis is.

– Hogyan találkozhatunk kullancsokkal? Nem a fák lombjairól „ugranak” ránk, hanem a fűszálak végén (lárva és álca) és az 1-2 méternél nem magasabbra lombokon (kifejlett imágó) várja áldozatait. Első két csápjával „kiszagolja” áldozatait, és még azt is tudja, hogy gyík, madár, vagy emlős közeledik feléje. És mivel nem tud repülni, ha közelébe érünk, egyszerűen csak ránk pottyan. Ezért az egyik legjobb védekezés mód, ha a nadrágunk szárát betűrjük a zokniba, és a felsőnk is hosszú ujjú, zárt mandzsettával és trikónkat is betűjük a nadrágba. Nyáron a fülledt melegben ez persze nem kelleme öltözék. A legfontosabb védekezés a természetbe kirándulás előtt a legújabban hatásosnak tartott Pikaridin tartalmú spray vagy krém használata. A kutyáinkat is érdemes ezzel lekezelni. A fújást 2-3 óránként ismételni kell. Ezt a szert ugyanis nagyon nem szeretik a kullancsok. De egy alapos szappanos fürdés is sokat segíthet, mert a kullancsok az első 24 órában csupán odaragasztják magukat, ahol a bőrünk a legvékonyabb, keresik a vérszívásra alkalmas hajszáleret, amit két első csápjukkal tapogatnak ki. Ilyenkor akár le is moshatjuk őket, mert csak 24-48 óra után fúrják bele vérszívóval ellátott szigonyos csáprágójukat a bőrbe. Ekkor még a nagyon nehezen észrevehető, nem kifejlett, alig 1-2 milliméteres, gombostűfejnyi álcák, és a náluk valamivel már nagyobb 2-3 milliméteres lárvák is eltávolíthatók meleg, szappanos vízzel – tanácsolta a doktor.

– A természetben ajánlott 1-1,5 óránként átnézni a testet, különösen a hajlatokat, hónaljat – emelte ki a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a testbe fúródott állatot speciális kullancseltávolító kanállal vagy finom csipesszel kell kiszedni. Ezek gyógyszertárakban kaphatók. Az eltávolításkor tilos zsírral vagy olajjal, körömlakkal bekenni a rovart, és tilos csipesszel-körömmel/cérnával összeszorítani, mert a szorításra is fuldokolni kezd és, ha addig még nem köpött fertőző nyálat áldozatába, akkor pont a szakszerűtlen eltávolításkor teszi meg. A ma is elterjedt népi kullancseltávolítási technikákat el kell felejteni! Semmi esetre sem nyomkodjuk a kullancs testét csipesszel vagy körmünkkel! Attól sem kell tartani, ha a „feje”, vagyis a csápjai bent maradnak. Abban már nincs semmi ártalmas anyag és pár nap múlva spontán kihullik. A kifejlett kullancs 4-6 napig táplálkozik a bőrünkön, majd lepottyantva magát rólunk, több ezer petéket rak az avarban, vagy a földbe. Aki ilyen borsónyi, néha babszemnyi, vérrel tele szürkéskék, bogyószerű kullancsot talál magán, ne nyomja szét, ne dobja el, hanem a gyógyszertárakba vigye el, ahol azt egy kis tartályba helyezve vizsgálatra küldik, kiderítendő: fertőzött volt-e borreliával vagy sem. Nem szabad mindjárt a legrosszabbra gondolni. A Lyme-kór gyógyítható, az agyvelőgyulladás pedig nagyon ritka, az országban évente 3-4 eset fordul elő, azok sem végződnek halállal.

– A korai kullancs csípés nem vagy csak nagyon ritkán okoz klinikai tüneteket, vagyis nem jár fájdalommal, mint mondjuk a szúnyog vagy darázs csípés. Viszont 3-30 nap is eltelik, amíg megjelenik a jellegzetes bőrtünet a kullancscsípés helyén és körülötte, az úgynevezett Lyme folt, vagy céltábla folt – mondta a bőrgyógyász. Ha a bőrön olyan rovarcsípés okozta vörös folt van, amelynek átmérője 1 hét alatt sem múlik el, és eléri vagy meghaladja az öt centimétert, vagy amelynek a szélein egy halványabb, de lassan táguló kerek/ovális 3-30 centiméteres átmérőjű gyulladásos gyűrű indul növekedésnek, azzal orvoshoz kell fordulni. Különösen kisgyermekeknél a hajas fejbőrt is érheti kullancscsípés. A krónikus Lyme betegség 4 kórformája ritka és jól kezelhető.

Fontos tudnunk, hogy szerológiai vizsgálatot kérni a korai szakaszban csak 4-6 héttel a kullancscsípés után célszerű végezni, mert a szervezet immunrendszere ennyi idő alatt képes a gazdaszervezethez ördögi módon alkalmazkodó borreliák fehérjéi ellen értékelhető ellenanyagot produkálni. A szerológiai tesztek drágák, értékelésük laborfüggő és szakértelmet kíván. Szűrővizsgálatra vagy diagnosztikus célra nem alkalmas, nem is ajánlják. A klinikai kép a meghatározó, a beteg sorsa az orvostól függ.

Terápiája: Penicillin, amoxicillin, cefuroxim, ceftriaxon és doxycyclin használhatók. Ezekkel szembeni gyógyszerérzékenység esetén azithromycin is adható.

Forrás: Vadászmester