Ha jön az őszi makkszezon, vészesen begyorsulhat a sertéspestis terjedése

Az afrikai sertéspestis (ASP) megfékezésével eddig elsősorban a hazai vadászoknak voltak feladataik, ők azonban erősen kritizálják a meghozott intézkedéseket. A házi sertésállományban még nem jelent meg a betegség, mégis a magyar húsipar a fő kárvallottja a járványnak. Mióta van velünk, hogyan terjed, miként fékezhető meg az ASP?
Pusztító járvány jelent meg Magyarországon. Az afrikai sertéspestis (ASP) ellen nincs orvosság, ahol felüti a fejét, ott pillanatok alatt kinyírja az érintett állományt.

  • De vajon mikor jelent meg a járvány Magyarországon?
  • Hogyan terjed?
  • És jól kezeli-e Magyarország az ASP-t, vagy egészen más intézkedések lennének szükségesek a megállításához?

Erről beszélgettünk szakmabeliekkel, vagyis vadászokkal, állategészségügyi és mezőgazdasági szakemberekkel. Nem állíthatnánk, hogy a szakmabeliek azonosan látnák a kérdést, homlokegyenest eltérő véleményekkel is találkoztunk.

Legalább egy éve itt van?
A hazai vadászok kommunikálnak egymással, az már más kérdés, hogy a hatóságokkal is beszélgetnek-e. Mindenesetre a közös tudás szerint

"AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS MÁR VISZONYLAG RÉGÓTA, LEGALÁBB EGY ÉVE MEGJELENT MAGYARORSZÁGON, ÉS TERMÉSZETESEN NEM AZ ORSZÁG KÖZEPÉN, HEVES MEGYÉBEN BUKKANT FEL ELŐSZÖR, AHOL AZ ELSŐ HIVATALOS ÉSZLELÉS TÖRTÉNT."

Az agrárminiszter által elmondott „szendvicsdobáló migráns” verzióban nem hisz senki, de olyan véleményt valóban hallottunk, hogy amióta Heves megyében egyre több ukrán vendégmunkás dolgozik, az ukrán fizetéseket háromszorosan meghaladó magyar bérek miatt, akár annak is lehet reális esélye, hogy valamilyen humán beavatkozás (otthonról hozott fertőzött hús) is szerepet játszhatott az első magyar diagnosztizált esetben.

Forrás: Index