A másik két Veszprém megyei tájegység kezdeményezéséhez kapcsolódva, 2019. január 28. és február 3. között került megrendezésre az első Marcal-medencei dúvadhét.

A dúvadhét célja, hogy a jelenlegi vadászati évben először kötelezően előírt ragadozógyérítés még nagyobb hangsúlyt kapjon a vadászatra jogosultaknál, az eredményekről, tapasztalatokról be tudjunk számolni a vadásztársadalomnak, és felhívjuk a figyelmet a gyérítés fontosságára. Az 508-as számú Marcal-medencei Tájegységben – melyben összesen 20 vadászatra jogosult gazdálkodik – jelentős számú dúvad elejtését kellett teljesíteni a 2018/19-es vadászati évben. Ez számokban kifejezve:

1608 db róka;
40 db aranysakál;
389 db dolmányos varjú;
320 db szarka;
320 db szajkó.

Bár néhány vadásztársaság épphogy elérte a kötelező dúvadkvótát, a legtöbb helyen minden különösebb nehézség nélkül tudták teljesíteni a tervet, sőt volt, ahol jelentősen túl is lőtték az előírt mennyiséget. Közülük is kiemelném a Gerence-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetségét, ahol az előírt 134 db róka helyett a mai napig mintegy 204 db róka került elejtésre. Fentiekből látszik, hogy a vadászati hatóság előírásai egyáltalán nem voltak túlzóak, és ahol kellő energiát fordítottak a dúvadgyérítésre, ott ezek a számok teljesíthetők voltak.

A Marcal-medencei dúvadhét úgy került meghirdetésre, hogy a fenti időszakban elejtett vagy elfogott aranysakál, róka, borz, nyest, dolmányos varjú, szarka és szajkó egyedeit kellett összegyűjteni egy közös teríték elkészítéséhez. A Gerence-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetsége vállalta fel a rendezvény házigazdájának szerepét, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. A nemesgörzsönyi vadászház udvarán igényesen elkészített teríték, a rendezvényhez méltó környezet, a vendégszeretet és nem utolsó sorban a kiváló vadpörkölt a vendéglátónk hozzáállását és hozzáértését dicséri.

A közös teríték elkészítésére február 3-án került sor. Ahogy érkeztek a vadászatra jogosultak képviselői, és hozták magukkal az általuk terítékre hozott dúvadat, úgy kellett folyamatosan nagyobbítani a fenyőágakkal körbevett terítéket. Amikor azt gondoltuk, hogy végre bezárhatjuk a terítéket, megérkezett a Nádler Herbert Vadászati Egyesület autója, amin 30 db róka és 1 db aranysakál feküdt. Ezzel a szép eredménnyel ők lettek a dúvadhét legeredményesebb résztvevői.

Miután a teríték elkészült, Takács András tájegységi fővadász köszöntötte a résztvevőket. A terítéken fekvő 1 db aranysakál, 7 db borz, 89 db róka, 3 db nyest, 1 db dolmányos varjú és 2 db szajkó minden várakozást felülmúlt.

Takács András tájékoztatta a megjelenteket a dúvadgyérítéshez kapcsolódó jogszabályi előírásokról. Kihangsúlyozta, hogy e tevékenység nagyban hozzájárul a mára óriási mértékben lecsökkent apróvadállomány megmentéséhez, de önmagában nem fogja megoldani az apróvad problémáját. Élőhelyfejlesztés nélkül nem lesz átütő siker az apróvad-gazdálkodásban. A most megkezdett dúvadgyérítési programot folytatni kell.

A hivatásos vadászok részére nyújtott dúvadhoz köthető lődíjelszámolás elősegítette a gyérítés eredményességét. Feladatunk az, hogy valamilyen módon ösztönözzük a sportvadászokat is arra, hogy részt vegyenek ebben a programban, hiszen nélkülük nem lehet sikeres a kitűzött cél.

Takács András felhívta a figyelmet arra, hogy a dúvadkvóta teljesítését csak a bemutatott lőjelek alapján lehet leigazolni, ezért az egyéni, illetve társas vadászati naplóban tett bejegyzés mellett fontos a jogszabályban előírt lőjelek gyűjtése is. A dúvadhét nemcsak a vadászatra jogosultak, hanem az egész dúvadgyérítési program sikerét tükrözi. A dúvadhét nyertese nem csupán a legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosult, hanem valamennyi vadásztársaság és ezen belül minden vadász egyenként is.

A következőkben a házigazda vadászatra jogosult elnöke, Pethő Jenő köszöntötte a résztvevőket és néhány mondatban ismertette a szövetség működését, kitérve az elért eredményekre, az előttük álló további feladatokra, elképzelésekre. A szövetség vadászmestere, Németh Attila a vadgazdálkodás főbb sarokszámairól, valamint a dúvadgyérítés helyi észrevételeiről tartott tájékoztatót.

Molnár Dávid, a szövetség hivatásos vadásza megosztotta tapasztalatait a jelenlévőkkel a dúvadgyérítés eddig elért eredményeiről. Nagyon érdekes és értékes előadást tartott a csapdák használatával kapcsolatban, amelyben számos, sokak számára új és hasznos gyakorlati tanáccsal látott el bennünket. (Külön kiemelném azt az egyéni teljesítményét, amit a dúvadgyérítésben elért, azt gondolom, hogy ez nemcsak tájegységi, de megyei szinten is kiemelkedő – Takács András).

Végül Pap Gyula, az OMVK Veszprém Megyei Szervezetének elnöke – akinek külön köszönjük, hogy jelenlétével emelte a rendezvény színvonalát – osztotta meg gondolatatit a résztvevőkkel. Kihangsúlyozta, hogy a Vadászkamara mindig is mellette volt az ehhez hasonló szakmai kezdeményezéseknek, mint amilyen ez a mai is. Továbbra is támogatja ezeket a rendezvényeket, mert ezek mind előbbre viszik a magyar vadgazdálkodás sikerességét.

Kiemelte, hogy a Vadászkamara már két éve elindította azt a hazai pályázati rendszert, amely segíti a vadászatra jogosultakat céljaik elérésében. A jelenlegi, szűkös anyagi forrásai mellett jelentős támogatásban részesülhetnek a vadászatra jogosultak akár csapdapark létrehozásához és üzemeltetéséhez, akár élőhely fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Ösztönzött mindenkit arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Elismerően szólt a három Veszprém megyei tájegység egymáshoz kapcsolódó dúvadhetes kezdeményezéséről, ami országos viszonylatban is kiemelkedő.

A programot a vadászházban elfogyasztott finom ebéd és kötetlen beszélgetés zárta. Összességében elmondható, hogy sikeres volt a meghirdetett dúvadhét. Köszönet érte mindenkinek, aki részt vett benne! Remélem a szép teríték, a jó hangulat és a közös cél jövőre még több résztvevőt csábít erre a rendezvényre.